TANULMÁNYÚT BESZÁMOLÓJA
2018. június 28-29., Pécs
Projektünk keretében az első tanulmányutunk Pécsre vezetett, melynek célja a foglalkozási hagyományok átörökítésének (pl. a bányamanó mozgalomnak) a megismerése volt. A tanulmányút során megismerkedtünk más civil szervezetek kezdeményezéseivel is.
Pécsről néhány szóban:
Pécs megyei jogú város, Baranya-megye székhelye. Az ország dél-nyugati csücskében helyezkedik el, közel az országhatárhoz. A mintegy 145ezer fős lakosú város gazdasági helyzete nem túl fényes, a csőd széléről próbálják az önkormányzatot visszahozni.
Az egykor fényes gazdasági múlttal rendelkező város gazdaságát a rendszerváltást követő bányabezárások rendkívül megviselték, hisz a teljes ipara erre épült. A munkahelyek tömeges megszűnése miatt a város lakossága 30-40 év alatt 25 ezer fővel csökkent. Turisztikai helyzetét éveken keresztül rontotta a dél-szláv háború is. Ennek ellenére Pécs ma mégis kedvet turisztikai célpont, melyet az is mutat, hogy a tanulmányút résztvevőinek csak nehezen találtunk megfelelő szállást. Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, emiatt számos kulturális intézménye megújult, ekkor alakították ki a Zsolnay-negyedet is például.
A tanulmányútról:
2018.06.28., csütörtök
A kétnapos tanulmányutat Pécs belvárosában, a VOKE Vasutas Művelődési Házban kezdtük, ahol az intézmény igazgatója, Szentgyörgyvári Péter fogadott.
Péter rendkívül sokoldalú személyiség, testvéreivel megalakították a Viva Bachuss Énekegyüttest, vezeti a művelődési házat és a siklósi várat, emellett még a TEMI elnökségi tagja is. Számtalan elfoglaltsága és teendője mellett azonban nem feledkezik el gyermekeiről sem, sőt! Munkája során nagycsaládos apukaként szem előtt tartja a családok érdekeit, kikapcsolódási lehetőségeit is. Ennek a szemléletnek köszönhető a művelődési ház gyermekbarát udvara kis játszótérrel, pelenkázóval is.
A régióban elsőként a pécsi Művelődési Házban nyílt meg az első Család és KarrierPont. Az EFOP-1.2.9-17-2017-00082 kódszámú, „Munka ÉS Család – A nők munkaerő-piaci helyzetének javítása és Nő-Köz-Pont létrehozása Pécsett” című projekt keretében nők százai kaphatnak számukra releváns képzésekkel és elhelyezkedésükkel kapcsolatban segítséget. A Család és KarrierPONT munkatársai részletes tájékoztatást és jogi segítséget nyújtanak a munkába állás feltételeiről, módjáról és az ehhez szükséges dokumentumokról, miközben az anyával érkezett gyermek biztonságos és otthonos környezetben játszhat. A pályázat egyik kedvezményezettje a Pécsimami Közhasznú Egyesület. Az egyesület számos programmal segíti ezen kívül is a kisgyermekes szülőket. A közös programok szervezésén kívül szakértői tanácsokkal látják el a célcsoportjukat, információs adatbázist működtetnek. Kezdeményezésük mára már országos szintűvé nőtte ki magát, sorra alakulnak a nagyvárosokban a hasonló egyesületek lelkes anyukák vezetésével.
A Bányászok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületének képviselője a Bányamanó mozgalomról tartott számunkra prezentációt. Hihetetlen, de a bánya bezárások után közel 3 évtizeddel, képesek ezzel a mozgalommal több száz gyermeket megszólítani és bevonni őket, éltetve ezzel a bányászok hagyományait. A cserkészmozgalom mintájára szerveződött mozgalom alappilléreit Vándori András okleveles bányamérnök dolgozta ki, mert nem szerette volna, ha évszázados hagyományok, ismeretek vesztek volna a múlt homályába.
Az Egyesület nemrégiben megjelent Mesék a bányából című mesekönyvük beköszöntő írásában Hoppál Péter így fogalmaz: „Régi bölcsesség, hogy csak az a közösség lehet erős, amely ragaszkodik hagyományaihoz és őrzi azokat. Ennek a hagyományőrzésnek a tárházából nem hiányozhat a közös alkotás, a hagyományok felelevenítésének öröme, sőt az új hagyományok teremtése sem! Hiszen egy-egy örökség fenntartásának alapvető eszköze annak megújulása, életközelivé tétele.”
Pécsen még ma is sokan használják a bányászok tradicionális köszönését, Jó szerencsét! kívánva köszöntik egymást a régi bányászok.
A bányászközösségek zárt, társadalmilag elkülönülő közösségek voltak, amelynek jellegzetes folklórjelenségei, hiedelmei, szokásai alakultak ki. A bányászok sajátos hagyománykörrel rendelkeztek, a körükben gyűjtött történetek a mese, a hiedelemmonda, és a történeti monda határán állnak. „A kockázattal terhes bányamunka, ennek a normális élettől távol eső, földalatti színhelye, a természeti erők kiszámíthatatlansága, a sötétség, a csöpögő víz, s a sziszegő huzat, a kopogó kövek félelmetes zajai, a titokzatos légkör, melyben veszélyek leselkednek, az izgalmas és szokatlannak olyan fluidumát hozzák létre, melyből sejtelmek, tabuk, babonás képzetek keletkeznek
András bácsi elmondása szerint a bányák bezárásával csak a hagyomány maradt meg, amelyet most még az öregek tartanak fenn, de az ifjúságnak át kell vennie a váltóbotot. Ennek érdekében alakultak a Bányamanó csapatok. A bányamanók a múltban, ma és a jövőben is komoly érdemeket szereztek azzal, hogy kitartásukkal, kíváncsiságukkal, szenvedélyükkel mind több fiatalt ismertetnek meg az elmúlt másfél évszázad bányásztörténelmével. A manók ott vannak minden bányászeseményen és rendszeresen gondozzák a pécsi- és Pécs-környéki bányászemlékműveket. Folyamatosan rendeznek nekik olyan bányásztörténeti vetélkedőt a városban, melyek játékos formában kérdeznek rá a helyi bányászat híres momentumaira, a bányászeszközök használatára, a bányászok napi rutinjára. A pécsi Bányamanó mozgalom mára már országossá nőtte ki magát, hisz az ország más bányászvidékein is sorra alakulnak a bányamanó klubok.
A Pécsbányai Kulturális Egyesület munkájával is megismerkedtünk tanulmányutunk során. Az Egyesület számos eszközzel küzd a munkanélküliség felszámolása és a hátrányok leküzdése érdekében. Munkaerőpiaci koordinátoruk segíti a hozzájuk fordulókat önéletrajz megírásában, álláskeresésben. A helyi közmunkaprogram koordinálásában is részt vesznek, hozzájuk tartozik az Ezeréves Gesztenyés gondozása is. A szelíd gesztenye termesztéssel munkahelyet is teremtenek, hisz például az advetni vásárokon is ebből a gesztenyéből szemezgethetünk.
Az Apolló Kulturális Egyesület elnökétől képet kaptunk a Pécsen folyó színházi nevelésről is, mely – bár alapvetően nem tartozik a projektünk hatókörébe – de nagyon hasznos volt. Alapi-Tóth Zoltán fiatal kora ellenére számos értékteremtő projektet megvalósított már, 2017-ben Az év fiatal vezetője díjban részesítették. A Pécsi Kulturális Központban egy könyvtárat üzemeltetnek, működtetik az Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezetet és az Eck Imre Alapfokú Művészetoktatási Intézményt is.
Az előadást követően operett slágerekből összeállított műsort hallhattunk helyi színészek közreműködésével.
Az előadások után közös sétát tettünk Pécs belvárosában. A városfigyelő túra útvonalát alapvetően két megfigyelési szegmens: a kulturális örökségek, illetve a helyi társadalomkép alapján határoztuk meg. Lehetőség nyílt a tanulmányút résztvevőinek az egyes felemelkedő, valamint a hátrányos helyzetben élő családokkal találkozni, és a szociológus, illetve néprajztudós szakemberekkel a társadalmi folyamatokat, összefüggéseket és célcsoporti vetületeit megbeszélni.
A séta közben megtekintettük a város egyházi műemlékeit: a Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomot, valamint a Ciszterci Rend épületeit, az Ó-keresztény sírkamrákat is.
2018.06.29., péntek
Reggelit követően, bár az időjárás nem kedvezett, de elindultunk Siklósra, ahová Szentgyörgyvári Péter invitált bennünket. Számos teendője mellett kollégájával végig kalauzolt bennünket a várban, miközben lehetőségünk nyílt vele személyes beszélgetésre is: 4 gyermekes családapaként hogyan tudja összehangolni teendőit, fellépéseit és még a családra is jut ideje.
A Siklósi várban is számos családbarát kezdeményezést fedeztünk fel. Ilyenek például a Játékország, vagy az Apród ünnep nevű rendezvény.
A vár tövében elfogyasztott ebéddel zárult tanulmányutunk.
Dr. Stágel Bence