A rendszerváltoztatás éveiben szembesülnünk kellett a munkaerő piac aránytalan és átgondolatlan problémáival is, mint ahogy sok más országnak is a keleti blokkon belül.
Ez a 90-es évek végére egyfajta gazdasági mélypontot eredményezett, tetemes államadósság és a piacgazdaság feltételeinek megteremtésével járó problémák mellett. Bár megjelentek a multik, és a nagy létszámú munkahelyteremtést biztosító nyugati nagyvállalatok, ám ezek a cégek a teljesítményorientált gondolkodásmódot priorizálták, a munkafeltételek biztosításánál a munkavállalók családtervezése nem játszott kiemelkedő szerepet. Gondolunk itt elsősorban azokra a nőkre, akik az eddigi kissé diszkriminatív megkülönböztetésben próbáltak érvényesülni, most pedig lehetőségük nyílt az önképzésre, érvényesülésre tudásuk legjavával. A hagyományos családmodell azonban továbbra is elsősorban az anya szerepéhez kapcsolja a gyermek nevelés feladatait, főleg kisgyermek korban.