A „Ratkó-korszak” Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti fél évtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a fél évtizedben született generációt, Ratkó-gyerekeknek hívják. Ha ezen a vonalon megyünk tovább és nem hagyjuk figyelmen kívül a generációs változásokat, akkor a nem csak Ratkó-gyerekekről, hanem Ratkó-unokákról is beszélhetünk. S hogy miért fontos ez? Mert ennek a korszaknak a politikai hatalom által előidézett népesség-robbanása napjainkban, a XXI. század első évtizedeiben éri el gazdasági hatásait.
Magyarországon a születések száma és a gyermekvállalási kedv legnagyobb növekedési mutatói 1974-1975 között érték el csúcspontjaikat.