A keresleti oldalon többek között a GYED Extra teszi lehetővé, hogy az anya hamarabb, és fokozatosan megkezdje a munkaerőpiacra történő visszalépést, ráadásul a GYED teljes munkaidő mellett is igényelhető.
A nők munkaerő-piaci helyzetének kezelésében fontos eszköz lehet a részmunkaidős állások, távmunka biztosítása vagy egyéb atipikus munkalehetőségek kínálata. A munkajogi szakértők egybehangzóan állítják, hogy a jogi keretek megvannak erre, a modellek viszont hiányoznak. Az atipikus munkaformák alkalmazása terén a helyzet a versenyszférában jobb, de tudnunk kell, hogy a versenyszféra alkalmazottjai 73%-ának a KKV-k adnak munkát, számukra nem elég a kifinomult jogi környezet, hanem egyszerű, jól használható modellek kellenek.
A munkában maradáshoz a munkahelyi családbarát intézkedések is hozzájárulnak, hisz mérsékelik a dolgozói munka-család konfliktusokat és ezen keresztül növelik a munkatársak elégedettségét, érzelmi elkötelezettségét a munkahelyhez, valamint az adott munkahelyen maradás szándékát is. A nők munkába állását és munkában maradását a gyermekek napközbeni ellátását, a család és munka összeegyeztetését segítő szolgáltatások is befolyásolják. Sokak szerint a munkavállalással kapcsolatos egyik jelentős akadály a kisgyermekek napközbeni ellátására vonatkozó, igényeknek nem megfelelő férőhelyszám. A KSH 2013. évi adatai alapján a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében (bölcsőde, családi napközi) a 3 éven aluli gyermekek számára mintegy 42.000 férőhely állt rendelkezésre. 2016-ban 47.000 férőhely áll rendelkezésre, ami a korcsoport 17%-a számára biztosít ellátást. 2020-ig a férőhelyek számában további bővülés várható, melyre mintegy 75 milliárd Ft-ot fordít a kormányzat TOP és VEKOP forrásokon keresztül. A klasszikus bölcsőde mellett 2017-től bevezetésre kerül három új ellátási forma a 3 éven aluli gyermekek ellátására: a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde.