Szerencsére ma már az is kutatott pszichológiai tárgy, hogy a család születésében miként van jelen az édesapa, milyen változásokon megy keresztül, milyen nehézségekkel kell megküzdenie.
Donald W. Winnicott kitűnő angol pszichiáter már az 1960-as években arra hívja fel a figyelmet könyvében[1], hogy az apáknak teret kell adni, hogy rendszeresen kettesben is eltölthessenek időt a gyerekeikkel.
A férfi számára éppolyan lelki munka az átalakuló párkapcsolattal, a megváltozott felelősséggel, az újonnan érkezett gyermekkel megbarátkozni. Miközben a környezet, a társadalmi megítélés is átalakulóban van, hiszen a férfiaktól egyre nagyobb arányú szülői részvételt várunk el.
A kétkeresős családokban elengedhetetlen mindkét szülő aktív részvétele a gyermeknevelésben ahhoz, hogy a család stabil, jól működő rendszer legyen.
Az, hogy egy apa kompetens szülőnek érezze magát, így ösztönözve legyen az egyenlő mértékű munkamegosztásra, az anyáknak kiemelt szerepe van.